Közel 500 km a mai táv. Sok a rendőri ellenőrzési pont, de mindenhol kedvesek segítőkészek. Az óceán mellett jövünk, a táj amúgy már kezd egy kicsit egyhangú lenni. Eltűntek a hegyek, csupa kő minden. Már több helyen is láttunk tevéket az úton, és átjöttünk egy nagy szélerőműparkon is. Szél van, hely van.
 Az aszfalt jó minőségű, helyenként homokkal behordva, de azért haladunk.

Megérkeztünk. Kempingben alszunk, de most is az autóban.
Besétáltunk Bojdourba teveburgert enni, de a helyiek szerint pénteken nincs teve.... :/
Végül marhát ettünk, de nem mindennapi élmény volt (a húst máshol kellett megvenni,odavinni, és a helyi megsütötte. Fűszer nem volt benne semmi, de hozott hozzá). Végigsétálva a városon olyan igazi marokkóias minden.

Holnap is nehéz napunk lesz, 635 km a Mauritán határig. Korán akarunk indulni; ha 5-ig a határra érünk, elképzelhető, hogy át is lépünk, ez még bizonytalan.